Szent Bernát-hágó: két hágó az Alpokban. - 1. Nagy ~. A Rhône és a Dora Baltea vízválasztó vonalán köti össze Itáliát Svájccal. A róm. korban fontos közlekedési útvonal vezetett a hegyen, melyet ekkor Summus Poeninus, majd Mons Iovis, 'Jupiter hegyé'-nek mondtak. 923-72: a hágót a szaracénok veszélyeztették. A kalandozó magyarok is megfordultak itt. Az áldozatkész szeretet nagy lehetősége volt a 2472 m tszf. magasságban utazóknak szállást, a bajba kerülteknek segélyhelyet biztosítani. Erre vállalkozott Menthoni Szt Bernát, aki a róm. kori Jupiter-szentély helyén menedékházat és Mürai Szt Miklós tiszt-ére tp-ot épített. A menedékházat először 1151-54: említik, Bernát-menedékházként. A Mons Iovis nevet lassan kiszorította a Nagy Szt Bernát-hegy, a tp. Szt Miklós és Szt Bernát tit-t kapott, s a hágót is ~nak kezdték nevezni. A menedékházat a pápák, s a környező orsz-ok kir-ainak adományai tartották fenn. - A szerz-ek nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül szolgálják az utazókat, s mentik a veszélybe kerülteket az e célra tenyésztett és betanított bernáthegyi kutyák segítségével. - 2. Kis ~. Az Isèr és a Dora Baltea vízválasztó vonalán Fro-ot és Itáliát köti össze 2517 m magasban. A hagyomány szerint Hannibál ezen a hágón kelt át. Menedékházát szintén Szt Bernátnak tulajdonítják. **

Pallas XV:582.